hirek_outdoor kategória bejegyzései

Healium – a csapat, amelyik életre keltette a fénymátrixot

A szakmai zsűri döntése alapján 2016-ban a Healium Decoration nyerte A Fény Mestere – Master of Light nívódíjat. Azóta Healium Decoration csapatának útja többször is összefonódott a díjat alapító Lisys-Prject útjával. Legutóbb például a TÉR///ERŐ II. Építészeti Nemzeti Szalon FényArchitektúra szekciókiállítás fénymátrixát hívták életre. Érdemes ennél többet is megtudni a csapatról, és legutóbbi munkájukról.

2012-es megalakulása óta a Healium Decoration csapata teljes munkásságában arra törekszik, hogy megteremtse a kapcsolatot a fény, a tér és a szemlélő hármasa közt. Legyen szó interaktív, térbeli LED installációkról, a legfejlettebb színpadtechnikai eszközök vezérléséről, vagy a ma már hagyományosnak mondható projection mapping világáról, projektjeinkben mindig találunk szerepet a közönségnek is, hisz’ általuk nyer értelmet és tölti be igazi célját az alkotás.

Lightformer

Munkásságunk egészen korai szakaszában a technológia falaiba ütköztünk. Térbeli fényszobrokat álmodtunk, térbeli vezérléssel, interakcióval, valós időben. Az asztalra kerülő megoldások aránytalanul sok munkával jártak volna minden egyes projektnél, így elhatároztuk, hogy házon belül fejlesztünk egy saját vezérlőrendszert, ami nem csak a saját, de alkotótársaink igényeit is szem előtt tartja. Ez az igény öltött testet a Lightformer névre keresztelt szoftverben.

A koncepció lényege, hogy nem előre rögzített funkciókat kínál a program, hanem egy úgynevezett Node alapú környezetben a felhasználó maga építheti fel a teljes projektet egyedi építőelemekből. Akik járatosak a 3D grafika bármely területén, biztosan ismerősnek hat a felület.

Természetesen a cél, hogy az ilyen munkákkal járó legkényelmetlenebb feladatokat elrejtsük a felhasználó elől, hogy a valóban kreatív területekre, magára a műre koncentrálhasson, térben és időben szabadon.

A Lightformer-t szeretnénk a többi alkotó számára is elérhetővé tenni, hamarosan elindul a hivatalos Beta tesztelés.

Hardware – a mátrix maga

Jelen installáció egy 16x16x10 RGB pixelből álló mátrix, melynek közepéből egy szabálytalan, 5 pixel magas folyosó van kimetszve. Ez összesen közel 2500 egyedileg címezhető és vezérelhető pixelt jelent, 16 Art-Net universe-en elosztva.

Tartalom – interakcióban a tér, a fény és a zene

A nyolc perces műsor számos epizódját bemutatja az építészet történetének. Ezeket az epizódokat mind a kisérő zene, mind a fényjáték formavilága leképezi.

A Lightformer térben és időben szabadon számol az installáció virtuális másán. Így például könnyedén lehet egy forgó henger belsejét fehérre színezni a LED felhőben. Az idő tényezővel egyrészt generatív elemek, másrészt idővonalak dolgoznak, és módosítoják az effektek és a három dimenziós maszkok különböző paramétereit.

A képeket a Műcsarnok készítette a FényArchitektúra kiállítás megnyitóján, a képeket a Műcsarnok engedélyével használjuk.

A végső időzítést, és a zenével való szinkronizációt egy külső zenelejátszó szoftver adja MIDI-n keresztül.

FényArchitektúra a II. Építészeti Nemzeti Szalonon

Július 4-én nyitotta meg kapuit és egészen augusztus 25-ig látogatható a Műcsarnokban a II. Építészeti Nemzeti Szalon FényArchitektúra című részkiállítása.

A Szalonon a kimagasló hazai építészeti eredmények bemutatása mellett különös hangsúlyt kap az építészeti térben és annak létrehozásában egyre fontosabbá váló közösségi erő, az együttes aktivitás. A FényArchitektúra szekció-kiállításon az építészeti forma születése egy különleges fénymátrixban, absztrakt módon jelenik meg. A félig virtuális ábrázolás segítségével a tér megmozdul, és a terek egymást követő alakváltozása is értelmezhetővé válik, így a látogatók átélhetik azokat az érzeteket, amelyeket az egyes téralkotási metódusok mentén létrehozott terek keltenek, bepillantást nyernek az építészeti gondolat születésébe. A részkiállítás az anyagtalan fény segítségével teremt térélményt.

Építészeti formák a fény és a zene nyelvén

Építészeti formák a fény és a zene nyelvén✨🎼😊Összművészeti installációval egészítette ki Műcsarnok a II. Építészeti Nemzeti Szalon tárlatot.#hírek #m5 #mindenamiérték

Geplaatst door M5 TV op Vrijdag 5 juli 2019

„Hogyan lehet fény segítségével térélményt létrehozni? Az építészeti formaalkotásban két alapvető metódust figyelhetünk meg. Kétféle gondolkodásmódot jelent ez, amely a Szalon kiállításon megjelenő épületekben is felfedezhető. Az egyiket nevezhetnénk, additívnak vagy konstruktívnak. Alapelemekből építkezik, azok viszonyát vizsgálja, tektonikusan építi egymásra, vagy éppen dekonstruálja. Lebegteti, elmetszi, áthatásokat hoz létre, vagy a formák szétbontásával nyer új elemeket és ezek segítségével hoz létre új térkompozíciót. A másik eljárás a faragáshoz hasonlítható. Egy nagy egészből váj ki térrészeket, vagy éppen egy kicsihez tapaszt hozzá, így növeszti formává. Inkább a természet formáiból indul ki. Ez a gondolkodásmód áll közelebb az organikusként jellemezhető építészeti magatartáshoz. A fénymátrix segítségével a tereket absztrakt módon jelenítjük meg.„ – osztja meg velünk gondolatait Botzheim Bálint, a kiállítás kurátora.

A különleges kiállítás nem mindennapi megnyitót kapott: Kállai Gábor nemzetközi sakk nagymester vont párhuzamot a sakk, az építészet és a fény építészetben betöltött szerepe között. A vendégeket Szegő György DLA a Műcsarnok művészeti igazgatója köszöntötte, ezt követte Böröcz Sándor – a kiállítás egyik kurátorának – bevezetője. Ez után következett a megnyitó performansz meglepetése. Merőben szokatlan módon, egy időben mindössze 25 vendég haladhatott át a fénnyel vetített vörös szőnyeges folyosón a kiállítási térbe, ahol a kiállítás kurátorai, Böröcz Sándor és Botzheim Bálint által megálmodott és a Healium Decoration által fejlesztett Lightformer program segítségével vezérelt fény-installációt nézhették meg.

Áramlás köztes térben, Élőkép Színház

A teljesen lesötétített teremben a komponált zenével összhangban mozduló, az építészeti gondolkodásmódokra reflektáló, mintegy 2400 fénygömbből álló három dimenziós fénymátrix-rendszert hoztak létre. A fényteret átszelő folyosóra lépve a látogatók maguk is a fénymátrixon belülre kerülnek. A lüktető ritmusú fényváltások és színek, a folyamatosan hallható zene különleges világba vezet, és így tárul a látogató elé maga a KIÁLLÍTÁS.

A megnyitón ebbe a különleges 3D fénytérbe hívogatta a vendégeket az Élőkép Színház „Áramlás köztes térben” című performansza. A már korábban említett zenei aláfestésről Mátrai Péter zeneszerző, erre a kiállításra komponált műve gondoskodott. Azok, akik a megnyitó napján nézték meg a szekció-kiállítást, olyan élményben részesültek, ami szinte minden érzékszervükre hatással volt.

A Műcsarnokban a II. Építészeti Nemzeti Szalon kiállításon augusztus 25-ig látogatható a FényArchitektúra című részkiállítás is.

A balatonboglári kilátó új díszvilágítása

Úgy gondolom, sok arra járónak már messziről feltűnik, hogy a balatonboglári 165 m magas Várdomb tetején egy furcsa gombóc látszik. Ha egészen a közel megyünk hozzá kiderül, hogy egy kilátóról van szó. Ez az alumínium gömb azonban nem mindig volt itt, sőt nem is kilátónak szánták.

 Az első emeleti egyik tábla írása árulkodik arról, hogy a budapesti BNV területéről szállították ide 1972-ben megakadályozva ezzel azt, hogy a kiállítás után feleslegessé vált fémgolyó öntődébe kerüljön.

Az 1958-as brüsszeli világkiállítás Atomiuma ihlette pavilonnak a bogláriak eredetileg vendéglátói szerepet szántak a hangzatos Panoráma presszó elnevezéssel, de hamar kiderült, hogy igazi szerepe kilátóként testesül meg.

A szokatlan alakú, 15 m átmérőjű gömb kilátó hamar közönség kedvenccé vált és népszerűségét nagyban növelte a 2002-ben épült díszvilágítás is. A díszvilágítást a hat- és ötszögű rácsozat csomópontjaiba felszerelt 100 W normálizzólámpás „hajólámpák” alkották. A 47 pontban világító opálbúrás lámpatestek a kilátó dobogója fölötti részbe kerültek, lényegében a felső félgömböt világították meg.

A berendezés azonban már régen elavult, többszöri felújítás után sem tűnt még középtávon sem életképesnek. Nem is csoda, hiszen a normálizzólámpák gyártása lényegében megszűnt, a kiesettek pótlása csak ideig-óráig látszott reálisnak. Különben is egy kültéri világítási berendezés élettartama 15-20 év, amit a kilátó világítása már lényegében teljesített.

Az új díszvilágítás kialakítására több elképzelés is számításba jött. Egyben azonban minden ötlet megegyezett, színes világítást kell építeni. Felmerült az, hogy nagy teljesítményű fényvetőkkel a gömbön kívülről kellene fényárvilágítással láttatni kompletten a kilátót. Volt olyan elképzelés is, hogy nem a csomópontokat, hanem az összekötő rácsozatot kellene megrajzolni. Sokan azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy az eddigi struktúra maradjon meg, azaz a csomópontok belső oldalára kerüljenek az új lámpatestek. A győztes elképzelés szerint viszont a csomópontok láttatása mellett az azokat összekötő rácsozat elemeinek megvilágítása is fontos. Ez elvileg azt jelentette, hogy a csomópontokba opalizált előlapú RGBW LED-es pontszerű lámpatestek kerülnek, míg a rácsozatra vonalas kialakítású ugyancsak opalizált búrás RGBW LED-es lámpatesteket szerelnek fel. A beruházás mértéke azonban jelentősen túlmutatott az anyagi lehetőségeken.

A dilemmát egy új lámpatest megjelenése és a próbavilágításon való jó szereplése döntötte el. Kiderült, hogy a hengeres alakú Vivosol lámpatest kétfunkciós tulajdonsága alkalmas a felmerült kettős ötletek kezelésére. A csomópontokba felszerelt lámpatestek opalizált előlapja pontszerűen hangsúlyozta ki a csomópontokat, míg a lámpatestek oldalában hatvan fokos szögeltolással kiképzett ablakokon kisugárzott fénysávok a közbenső rácsozatot súrolták végig.

Természetesen a hálózatot újra kellett építeni mind a táp, mind pedig a vezérlés tekintetében. A világítási lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása érdekében minden lámpatestet külön vezérelni lehet és a programozással bármilyen színek, színváltások előre is beállíthatóak.

Az RGBW-s világító testek teljesítménye 55 W, így a korábbi világítás közel fele teljesítményéért élvezhető a színek nyújtotta show. Ezzel a lehetőséggel egyelőre csínján bánik a tulajdonos. Nem szeretné, ha a szokatlan erőteljes színjáték ellenérzést váltana ki. Így egy ideig csak a sötétedés utáni másfél órában lesz két negyedórás színváltásos világítási műsor, míg a további időszakokban fehér színnel világít a balatonboglári kilátó. A világítás hajnalig működik majd, ugyanis mint megtudtuk, a kilátó világítótoronyként is szuperál. Ezt a szerepét is már jó ideje hiányolták, hiszen a kilátó hónapok óta sötétben állt.

Ezentúl viszont naponta működni fog a díszvilágítás és érzésünk szerint egyre nagyobb szerepet kap majd a színes világítás. Egyelőre azonban csak fél tízkor és tíz órakor lehet a színeket élvezni, ezért azt javasoljuk, hogy aki erre kíváncsi, közvetlen sötétedés utánra tervezze látogatását a boglári kilátóhoz.

Világítástechnikai kérdések a Négyszögletű kerek asztalon

2019. február 26-án a Magyar Belsőépítész Egyesület “Négyszögletű kerek asztal” elnevezésű programsorozatának izgalmas beszélgetésén vehettem részt, ahol a vendégek és meghívott beszélgető partnerek a belsőépítészet és a fény/világítás egymásra hatását boncolgatták, különös tekintettel arra, hogy a színpadi különleges világítási effektek jó része mára általánosan használatossá válhat az építészeti világításokban is. Ezért színház-építészeti gyakorlattal, tapasztalattal is rendelkező alkotókat is bevontak a szervezők.

Szenes István mellett érdekes gondolatokat, felvetéseket hallhattunk Sándor János és Vincze Krisztián építészektől is. Izgalmas, újszerű kihívások érik a tervezőket a műemlék épületek felújítása kapcsán, hiszen a korhű rekonstrukció és a 21. századi világítás követelményeit együttes alkalmazása sokféle meggondolást igényel. Ebben segítséget kaphatnak a világítástervezőktől, akiket a beszélgetésen Böröcz Sándor és Haász Ferenc képviselt.

A program végén a beszélgetés moderátora, Láng Judit, a MABE elnöke megígérte, hogy ez az izgalmas téma még egy alkalommal biztosan terítékre kerül, mert még sok gondolat maradt a résztvevőkben.

Hagyományok Háza díszvilágítása

Amikor 1865-ben megnyílt a Pesti Vígadó a mai Budapest még két városból állt, és a lakosság aránya, összetétele is nagyon különbözött egymástól. A nagyvárosias Pesten felépített Feszl Frigyes Duna-parti, keleti elemekkel elegyített romantikus épülete azonban olyan nagy hatással volt mindenkire, hogy az egyre féltékenyebb budai lakosok is, egy kis idő után, egyre fontosabbnak érezték, hogy Budán is épüljön fel egy társasági élet központjának számító vígadó. Ezt az igényt erősítette a kiegyezés, a város egyesítése és a kialakult polgári önszerveződések sora. Végül is az évszázad végére elkészült Kallina Mór és Árkay Aladár reneszánsz stílusjegyekkel rendelkező eklektikus épülete, a Corvin téri Budai Vígadó, melyet 1900-ban nyitottak meg.

A sok vihart átélt épületet a közelmúltban átépítették, felújították és a Hagyományok Háza otthona lett. Ez a komplett megújítás alkalmat teremtett arra, hogy az épület külső díszvilágítást is kapjon. Maga a díszvilágítás ötlete már korábban felvetődött, pláne amikor a teret délről lezáró kapucinus templom, valamivel később pedig a tér karakterét formáló Lajos kút is díszvilágítást kapott, de az épület rossz állapota, rendezetlen külseje mindig meggondolásra késztette a méltó esti megjelenítést szorgalmazókat.

Az épület Corvin térre néző díszes főhomlokzatához képest igen szerény kialakítású a két oldalhomlokzat, amit csak a Fő utcai traktus közepén egy szokatlan építészeti betét mozgat meg. Itt egy erkélyes, a főpárkány alatt szoborfejekkel, a tetőzeti szinten pedig gazdagon díszített pártázattal rendelkező épületrésszel találkozunk.

A Budapest Világítási Mesterterve ugyan a díszvilágítások létesítésénél a 3000 K színhőmérsékletű fényforrásokat javasolja, de ez szinte sohasem teljesül. A szabályozás ugyanis nincs tekintettel az ízlésre, a megszokottságra, a környezeti jellegre. Különösen igaz ez a belső kerületekben, ahol korábban a nátriumlámpás közvilágításhoz illesztett díszvilágítások is hasonlóan meleg sárga színű fényforrásokkal épültek meg.

A Hagyományok Háza díszvilágítási próbái, a különböző színekkel elkészített látványtervek után is maradt a közkedvelt nátriumlámpás világítási igény. Ahol pedig csak meleg fehér LED-es lámpatestek jöhettek számításba ott fóliás előtétekkel próbáltak sárgítani. Ilyen a főpárkány fölé szerelt kisebb teljesítményű, szobrokat kiemelő fényvetők sora, továbbá a főhomlokzati mellvédek vonalát megrajzoló vonalas lámpatestek vonulata.

A sötétedés után meleg sárga fényben fürdő épületből azonban a mellékhomlokzat teátrális traktusát hideg fehér fény emeli ki, ezzel még jobban hangsúlyozva különlegességét, önállóságát.

A díszvilágítási berendezés felépítése több lépcsős. Az erősen tagolt főhomlokzat csábította a díszvilágítás tervezőit a minél gazdagabb helyi fények alkalmazására.  Az ez irányú lelkesedést azonban visszafogta a megrendelői akarat, a műemléki vélemény. Ezek ugyanis minél kevesebb épületre szerelt lámpatestet kívántak látni.1. kép: A Hagyományok Háza, a korábbi Budai Vigadó, díszvilágítása három lépcsős kialakítású, az alsó szintet talajba süllyesztett, az emeleti traktusokat oszlopra szerelt nátriumlámpás, míg a tetőzeti díszeket a főpárkány fölött elhelyezett LED-es lámpatestek világítják meg.

A földszinti traktust az ablak és ajtó közök ritmusában, az épület elé telepített aszimmetrikus optikás, szélesen sugárzó  süllyesztett lámpatestek derítik. A felső homlokzati szakaszokat egészen a tetőzeti szintig a téren álló styl kandelábereken elhelyezett szélesen sugárzó fényvetők világítják meg egyenletesen.

Egy távolabb felállított új- stílusában a téren már korábban létesített közvilágítási kandeláberekhez hasonló-oszlopról a tetőzeti szinti timpanont és a körülötte lévő három szobrot is sikerült megvilágítani.

 Ugyanakkor geometriai okokból a mellvéd és a szélső szobrok megvilágítását csak helyi fényekkel lehetett megoldani. Ide kerültek a már említett LED-es fehér fényforrásos lámpatestek. Az esti felvételeken is jól látható, hogy a sárga fóliás előtétek ellenére sem simulnak színben teljesen a nátriumlámpás világítási környezetbe.

A Fő utcai homlokzat különleges díszeit helyi fények láttatják. Az első emeleti erkélyre szerelt igen keskenyen sugárzó LED-es fényvetők egy-egy szoborfejet kezelnek, míg a pártázatot vonalas lámpatestek emelik ki. Itt, mint említettem, a fehér szín dominál.2. kép: A Fő utcai homlokzat közepén található teátrális kompozíció szobor fejeit az emeleti erkélyről keskenyen sugárzó, míg a pártázati díszeket vonalas LED-es lámpatestek fehér színű világítással emelik ki.

A kettős színhatást a téren, a szemközti járdán sétálva lehet értékelni.

Úgy gondolom a régi Budai Vigadó, a mai Hagyományok Háza díszvilágítása méltán illeszkedik a kívül-belül újjászületett ház színvonalához és jelentősen gazdagítja a környék esti képét.3. kép: Az épület különálló kétféle díszvilágítása az épülethez közelítve együtt is szemlélhető.

Deme László

Gellérthegyi fények

A Pálos sziklatemplom kőkeresztjét már távolról is jó lehet látni az esti panorámában.

Különleges élményben részesül az aki a kereszthez felmegy, hiszen a mindkét oldalon kivilágított kereszt mögött a Szabadság-híd és az egyetemek épületei is részt vesznek a látványban.

A Szent Gellért szobrot fehér színű fémhalogénlámpás világítással építették meg, míg a színes vízesés hétköznapokon a környezet közvilágítás színéhez alkalmazkodik majd.

A vízesést különböző színekkel lehet megvilágítani. Romantikus hatású például a zöld szín, amit évente az ír nemzeti ünnepen lehet majd látni.

A nyolc tagozatú vízesés lámpatesteit lépcsőnként helyezték el, így mód van a különböző színek együttes alkalmazására is.

Adni öröm

Az ünnepek közeledtével számot vetünk a mögöttünk álló évvel és fogadalmakkal, tervekkel, nagy várakozással vágunk bele az újba. Sokaknak ez az időszak azonban nem első sorban az örömről, az ünneplésről szól, vannak olyanok is, akik hosszú betegségből épülnek fel, erre koncentrálják minden erejüket.

A hazai gyermekkórházak és más egészségügyi intézmények műszeres ellátottsága nem tökéletes. A Napfény a beteg gyermekekért, rászorultakért közhasznú alapítvány azért dolgozik, hogy ezen a helyzeten segítsen. Napi munkájuk során folyamatosan szembesülnek azzal, mennyi nehézséget okoznak az elavult, vagy hibásan működő műszerek a beteg gyermekek mindennapi gyógyítása során, modern eszközök hiányában pedig az orvosok munkája gyakran teljesen ellehetetlenül.

 Az alapítványon keresztül az új eszközök beszerzését idén is támogatjuk – most 12 db gyógyszeradagoló pumpát szeretne az alapítvány a szív- és érrendszeri betegségben szenvedő gyermekek gyógyítására megvenni.

Őszintén reméljük, hogy a Lisys-Project Kft. pénzbeli felajánlásával e nemes cél minél hamarabb elérhetővé válik. Mi így járulunk hozzá a beteg gyermekek felépüléséhez.

Hagyományok Háza

Az 1900-ban átadott Budai Vigadó új funkciót kapott, Hagyományok Háza lett. Az eklektikus stílusú épület Corvin térre néző főhomlokzatához viszonyítva a két mellékhomlokzat igen egyszerűnek látszik. Kiemelkedik azonban a Fő utcai oldalhomlokzat végén egy sajátos díszítési forma. Mintha színházban lennénk, a címerrel is díszített pártázat alatt négy szoborfej látható.

A főhomlokzat díszvilágítása nátriumlámpás vagy sárga fóliás LED-es lámpatestekből áll és lépcsőzetesen felépített. A homlokzat alsó traktusát WE-EF gyártmányú földbe süllyesztett ETC típusú lámpatestek derítik, míg a felső régiókat oszlopra szerelt Meyer gyártmányú Superlight fényvetők világítják meg. A timpanont és környezetét távolabbi oszlopokról szintén WE-EF gyártmányú FLC típusú fényvetők emelik ki. Az attikát Meyer gyártmányú vonalas Ecoline lámpatestek rajzolják meg.

Ugyanilyen, de fehér LED-es lámpatestekkel világítottuk meg a Fő utcai pártázatot, míg a négy szoborfejet a két szinttel lejjebb lévő erkélyen elhelyezett igen keskenyen sugárzó Meyer gyártmányú Ecospot fényvetőkkel emeltük ki. A főhomlokzatnak és a mellékhomlokzat teátrális részének esti látványa jól igazolja a világítási szándékot.

A Vízház díszvilágítása

Ybl Mikós egyik remekét most újították fel. A nagy építész gazdasági épület megalkotására kapott megbízást, de nem tudta megtagadni művészi mivoltát és palotát épített.

A díszvilágítással a palota jellegzetességeit, a Duna-parti környezetet figyelembe véve, emeltük ki. A torony hangsúlyosan, a homlokzatok egyenletes visszafogott derítéssel, a timpanonok, a bejárati címeres oszlopok figyelem felkeltően jelennek meg. A loggia mennyezetének sokszínűségét az oszlopfőkre szerelt speciális fényvetők egyenletesen derítik. Minden lámpatest 3000 K színhőmérsékletű, meleg fehér színű LED-eket tartalmaz. A lámpatesteket az egyes világítási feladatoknak megfelelően választottuk ki. Így összesen nyolcféle lámpatest került beépítésre.