referencia_outdoor kategória bejegyzései

Martonvásári Brunszvik kastély díszvilágítása

Mikor sok évvel ezelőtt először megláttam a martonvásári Brunszvik kastélyt, azt hittem Angliában vagyok. Azóta megtudtam, hogy a Brunszvik család egyik eminens képviselője, Géza gróf szigetországi élményei hatására az 1870-es évek elején építtette át a pár száz éves kastélyt neogótikus stílusba.

Úgy látszik abban az időben a magyar főurak kedvelték a szigetországot és szerettek volna itthon is angliai miliőt élvezni, hiszen szintén ebben az időben építtette Nádasdy Ferenc Tudor stílusban a nem túl távoli nádasdladányi kastélyt.

 

Ha jobban szemügyre vesszük a martonvásári kastély épületét rájöhetünk, hogy a romantikus hatást a csúcsíves ablakok, a kis tornyocskák, a pártázatok vagy éppen a támpillérek sorozata adja. Elvarázsolt kastély – gondolhatnánk – mesebeli látvány.

A díszvilágítás kialakításánál éppen ez a gazdag tagoltság, a díszítések garmada csábíthat egy apró részleteket megmutató, helyi fényekből összeálló esti kép megalkotására. Ugyanakkor veszélyes is lehet az egységes látvány szempontjából  ha nagyon elaprózunk mindent. De hát akkor hogyan lehet egységesen és mégis változatosan megjeleníteni ezt az izgalmas épületet?

Egy évtizede, de akár pár éve is még a képzelet játékának vélhettük a színek megjelenését a díszvilágításban. Eszembe jut mennyire rizikósnak tartotta a világítástechnika és azon belül főleg a díszvilágítás hazai atyja egy két színt is magában foglaló berendezés megjelenését.

A kilencvenes évek első felében ugyanis úttörőnek számító megoldásként az Iparművészeti Múzeum semleges hatású és nem túl izgalmas kialakítású homlokzatait meleg sárga színű nátriumlámpás, míg a zöldes – kék kerámia csodákkal gazdagon ellátott tetőzetét fehér fémhalogénlámpás világítás láttatta, és mindennek betetőzéseként a smaragd színben ragyogó kupola laternáját belül sárga nátiumlámpás világítás tette otthonossá.

A közel húsz tagú kritikus zsűri azonban elsikkadt a szokatlan megoldás felett. Lehet, hogy tetszett nekik?

Némi morfondírozás után a Brunszvik kastély esetében a fényár világítás mellett döntöttek. De a színes fényárvilágítás mellett!  És az építészeti stílushoz illő színválasztás, a színek váltása mozgalmassá, élénkké tette a látványt. A különböző színeknél a kastélynak mindig más elemét érezzük fontosnak, kiemeltnek.

A kastélyépület furcsasága, egyedisége, hogy szinte kinő belőle a település Szent Anna temploma. A díszvilágításnak ezért együtt kellett kezelnie a két létesítményt. Persze elvileg lehetne más színben is megjeleníteni a két épületet, de ezt még senki sem tartotta jó ötletnek.

A díszvilágítás nem épült meg a kastély mindkét oldalán. Jelenleg csak az utca felőli, a mindenki által látogatható, nyitott parkra néző frontot lehet sötétedés után is csodálni. A parknak ez a turistákat, látogatókat fogadó része újult meg, épült át. Az itteni kis kastélyt látogató központtá építették át. A felújított épületet sötétedés után fémhalogénlámpás világítás láttatja.

Mindenesetre a színvonalas építkezés, park felújítás hozadékaként modern térvilágítás is épült a sétautak mentén. És ez az építkezés alkalmat teremtett a tovább gondolkodásra, a díszvilágítás ötletek felvetésére. Feltételezhetően előbb utóbb a kastély másik homlokzati traktusa és a bástya alakú torony is díszvilágítást kap.

Végül is a Brunszvik kastély legnagyobb vonzerőt jelentő produkciói, a kis tavacska félszigetén rendezett nyári hangversenyek közönsége az épület túloldalát látja, és biztosan jó néven venné, ha távozás közben a zenei élmény után egy vizuális élménnyel is gazdagodna.

És aki a higgadt, megszokott színeket szereti, tekintetével megnyugodhat a templom mellett álló Nepomuki Szent János szobrán, amit fehér színnel világítottak meg, mintegy jelezve, hogy a világi hívságokon túl érdemes néha az embernek magába mélyednie.

Puskás stadion díszvilágítása

Vállalatunk a Magyar Építő Zrt., ZÁÉV Zrt., West Hungária Bau Kft és az ÉPKAR Zrt. által alkotott konzorcium megbízásából megtervezte az épülő Puskás stadion díszvilágítását, leszállította az összes világítási anyagot, részt vett a kivitelezésben és megépítette a vezérlést.

Amikor a stadion külső világításáról először szó esett és egy szolid fehér színű megvilágítás ötlete merült fel, nem sokat kellett győzködnünk az illetékeseket, hogy színes díszvilágítás épüljön.

Ha jobban megvizsgáljuk az építményt láthatjuk, hogy igazából három jól elkülöníthető homlokzati részből áll. Az áttört pilonrácsokkal díszített lépcsőházak ritmusát felül összeköti a glória-szerű tórusz, míg a pilonok közeit acélhálóval fedték le. Ezt a hármas felépítmény kellett úgy láttatni, hogy mindegyik önmagában is egyenletes megvilágításban jelenjen meg és együttesen is egy homogén látványt adjon. Ez az építészeti tagoltság lehetőséget teremtett ugyanakkor  a különböző színek elválasztására is.

A megerősített felső hálótartó szerkezetre kerültek a vonalas kialakítású Disano gyártmányú Sicura típusú 100 W teljesítményű RGBW LED-es lámpatestek, melyek opalizált védőüveget kaptak ezzel is elősegítve a minél egyenletesebb világítás elérését. Az 1,2 m hosszú lámpatestek közel 4 méterre kerültek egymáshoz, így a 900 m hosszú felületet 228 db lámpatesttel meg lehetett rajzolni.

A pilonok közötti hálók megvilágításához egy pilon közben végigfutó csőre szereltük a lámpatesteket. Ez a cső 3 m távolságban húzódik az alsó háló tartó csőtől, amire közönként öt szélesen sugárzó 158 W RGBW LED-es Griven gyártmányú Coral lámpatestet szereltünk fel. A hálóvilágításhoz 213 fényvetőre volt szükség.

A pilonrácsok kiemelése oszlopokra szerelt fényvetőkkel történt. A pilonokkal szemben nyolc méter távolságban felállított térvilágítási kandeláberekre négy- négy fényvető került. A 281 W teljesítményű RGBW LED-es Griven gyártmányú Powershine fényvetők alsó két tagja közepesen sugárzó, felső két tagja keskenyes sugárzó, így értelem szerűen előbbiek a pilon alsó, utóbbiak a felső részét kezelik. Annak érdekében, hogy a pilonrács derítése mellett ne jusson szórt fény a hálóra, a fényvetőkre egyedileg kialakított fényterelőket szereltek. A harminc oszlopra 120 fényvető került.

Külön témaként jelent meg a hajdani toronyépület, ami majd a stadion névadójának, Puskás Ferencnek az emlékmúzeuma lesz. A régi épületkomplexumból egyedül megmaradt épületrész kicsit félszegen lapul az új 45 m magas hatalmas aréna árnyékában. A díszvilágítás is ezt a szerénységet kívánta jelezni. A megvilágítás nem törekedett az egységes láttatásra, inkább a jellegzetességeket próbálta szemléltetni.

 

A főbejáratot két-két Ruby típusú 58 W aszimmetrikus optikás süllyesztett lámpatest jelöli ki, míg az emeleti erkély félkör íves kontúrját kétoldalt elhelyezett Jade típusú 38 W lámpatestek rajzolják meg. Az építmény oldalai mellett futó angol aknákban elhelyezett 5-5 db Zaphir típusú 66 W szélesen sugárzó fényvetők ritmikusan érzékeltetik az épület méreteit. Ezeket a lámpatesteket mind a Griven gyár választékából vettük.

Érdekes megoldás deríti a felső párkány feletti homlokzatokat. Ez a sima falú épületrész nem volt a hajdani toronyépület alkotója, és mintha az építtetők is kicsit szégyellték volna egyszerűségét, igénytelen kialakítását. Az ide szerelt világításnak inkább elválasztó szerepet szántak. A régi épületrészt lezáró mindössze 38 cm széles párkányokra olyan keskeny vonalas lámpatest sorokat kellett felszerelni, melyek nappal nem látszanak, sötétedés után pedig derengő fénnyel jelzik a két épületrész találkozásának vonalát.

A világítást 33 db 2 m-es és 2 db 1 m-es opalizált előlapos SL7 lámpatest alkotja. A méterenként 10 W teljesítményű lámpatest sáv mindössze 17,5 mm széles.

A díszvilágítási berendezést 612 lámpatest alkotja, az összteljesítmény 95 kW.

Az RGBW LED-es lámpatestekből álló berendezés képes a stadiont különbözőbb színekben megjeleníteni. A rendszer kiépítése lehetővé teszi, hogy akár minden lámpatestet külön lehessen vezérelni, vagyis programozással a legkülönbözőbb igények, világítási képek is megjeleníthetőek. Azt egyelőre még nem tudni, hogy milyen rendszerben üzemel majd a díszvilágítás, de azt igen, hogy minden eseményre sajátos, „testre szabott” színes világításban gyönyörködhetünk majd.

A balatonboglári kilátó új díszvilágítása

Úgy gondolom, sok arra járónak már messziről feltűnik, hogy a balatonboglári 165 m magas Várdomb tetején egy furcsa gombóc látszik. Ha egészen a közel megyünk hozzá kiderül, hogy egy kilátóról van szó. Ez az alumínium gömb azonban nem mindig volt itt, sőt nem is kilátónak szánták.

 Az első emeleti egyik tábla írása árulkodik arról, hogy a budapesti BNV területéről szállították ide 1972-ben megakadályozva ezzel azt, hogy a kiállítás után feleslegessé vált fémgolyó öntődébe kerüljön.

Az 1958-as brüsszeli világkiállítás Atomiuma ihlette pavilonnak a bogláriak eredetileg vendéglátói szerepet szántak a hangzatos Panoráma presszó elnevezéssel, de hamar kiderült, hogy igazi szerepe kilátóként testesül meg.

A szokatlan alakú, 15 m átmérőjű gömb kilátó hamar közönség kedvenccé vált és népszerűségét nagyban növelte a 2002-ben épült díszvilágítás is. A díszvilágítást a hat- és ötszögű rácsozat csomópontjaiba felszerelt 100 W normálizzólámpás „hajólámpák” alkották. A 47 pontban világító opálbúrás lámpatestek a kilátó dobogója fölötti részbe kerültek, lényegében a felső félgömböt világították meg.

A berendezés azonban már régen elavult, többszöri felújítás után sem tűnt még középtávon sem életképesnek. Nem is csoda, hiszen a normálizzólámpák gyártása lényegében megszűnt, a kiesettek pótlása csak ideig-óráig látszott reálisnak. Különben is egy kültéri világítási berendezés élettartama 15-20 év, amit a kilátó világítása már lényegében teljesített.

Az új díszvilágítás kialakítására több elképzelés is számításba jött. Egyben azonban minden ötlet megegyezett, színes világítást kell építeni. Felmerült az, hogy nagy teljesítményű fényvetőkkel a gömbön kívülről kellene fényárvilágítással láttatni kompletten a kilátót. Volt olyan elképzelés is, hogy nem a csomópontokat, hanem az összekötő rácsozatot kellene megrajzolni. Sokan azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy az eddigi struktúra maradjon meg, azaz a csomópontok belső oldalára kerüljenek az új lámpatestek. A győztes elképzelés szerint viszont a csomópontok láttatása mellett az azokat összekötő rácsozat elemeinek megvilágítása is fontos. Ez elvileg azt jelentette, hogy a csomópontokba opalizált előlapú RGBW LED-es pontszerű lámpatestek kerülnek, míg a rácsozatra vonalas kialakítású ugyancsak opalizált búrás RGBW LED-es lámpatesteket szerelnek fel. A beruházás mértéke azonban jelentősen túlmutatott az anyagi lehetőségeken.

A dilemmát egy új lámpatest megjelenése és a próbavilágításon való jó szereplése döntötte el. Kiderült, hogy a hengeres alakú Vivosol lámpatest kétfunkciós tulajdonsága alkalmas a felmerült kettős ötletek kezelésére.

A csomópontokba felszerelt lámpatestek opalizált előlapja pontszerűen hangsúlyozta ki a csomópontokat, míg a lámpatestek oldalában hatvan fokos szögeltolással kiképzett ablakokon kisugárzott fénysávok a közbenső rácsozatot súrolták végig.

Természetesen a hálózatot újra kellett építeni mind a táp, mind pedig a vezérlés tekintetében. A világítási lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása érdekében minden lámpatestet külön vezérelni lehet és a programozással bármilyen színek, színváltások előre is beállíthatóak.

Az RGBW-s világító testek teljesítménye 55 W, így a korábbi világítás közel fele teljesítményéért élvezhető a színek nyújtotta show. Ezzel a lehetőséggel egyelőre csínján bánik a tulajdonos. Nem szeretné, ha a szokatlan erőteljes színjáték ellenérzést váltana ki. Így egy ideig csak a sötétedés utáni másfél órában lesz két negyedórás színváltásos világítási műsor, míg a további időszakokban fehér színnel világít a balatonboglári kilátó. A világítás hajnalig működik majd, ugyanis mint megtudtuk, a kilátó világítótoronyként is szuperál. Ezt a szerepét is már jó ideje hiányolták, hiszen a kilátó hónapok óta sötétben állt.

Ezentúl viszont naponta működni fog a díszvilágítás és érzésünk szerint egyre nagyobb szerepet kap majd a színes világítás. Egyelőre azonban csak fél tízkor és tíz órakor lehet a színeket élvezni, ezért azt javasoljuk, hogy aki erre kíváncsi, közvetlen sötétedés utánra tervezze látogatását a boglári kilátóhoz.

Hagyományok Háza díszvilágítása

Amikor 1865-ben megnyílt a Pesti Vígadó a mai Budapest még két városból állt, és a lakosság aránya, összetétele is nagyon különbözött egymástól. A nagyvárosias Pesten felépített Feszl Frigyes Duna-parti, keleti elemekkel elegyített romantikus épülete azonban olyan nagy hatással volt mindenkire, hogy az egyre féltékenyebb budai lakosok is, egy kis idő után, egyre fontosabbnak érezték, hogy Budán is épüljön fel egy társasági élet központjának számító vígadó. Ezt az igényt erősítette a kiegyezés, a város egyesítése és a kialakult polgári önszerveződések sora. Végül is az évszázad végére elkészült Kallina Mór és Árkay Aladár reneszánsz stílusjegyekkel rendelkező eklektikus épülete, a Corvin téri Budai Vígadó, melyet 1900-ban nyitottak meg.

A sok vihart átélt épületet a közelmúltban átépítették, felújították és a Hagyományok Háza otthona lett. Ez a komplett megújítás alkalmat teremtett arra, hogy az épület külső díszvilágítást is kapjon. Maga a díszvilágítás ötlete már korábban felvetődött, pláne amikor a teret délről lezáró kapucinus templom, valamivel később pedig a tér karakterét formáló Lajos kút is díszvilágítást kapott, de az épület rossz állapota, rendezetlen külseje mindig meggondolásra késztette a méltó esti megjelenítést szorgalmazókat.

Az épület Corvin térre néző díszes főhomlokzatához képest igen szerény kialakítású a két oldalhomlokzat, amit csak a Fő utcai traktus közepén egy szokatlan építészeti betét mozgat meg. Itt egy erkélyes, a főpárkány alatt szoborfejekkel, a tetőzeti szinten pedig gazdagon díszített pártázattal rendelkező épületrésszel találkozunk.

A Budapest Világítási Mesterterve ugyan a díszvilágítások létesítésénél a 3000 K színhőmérsékletű fényforrásokat javasolja, de ez szinte sohasem teljesül. A szabályozás ugyanis nincs tekintettel az ízlésre, a megszokottságra, a környezeti jellegre. Különösen igaz ez a belső kerületekben, ahol korábban a nátriumlámpás közvilágításhoz illesztett díszvilágítások is hasonlóan meleg sárga színű fényforrásokkal épültek meg.

A Hagyományok Háza díszvilágítási próbái, a különböző színekkel elkészített látványtervek után is maradt a közkedvelt nátriumlámpás világítási igény. Ahol pedig csak meleg fehér LED-es lámpatestek jöhettek számításba ott fóliás előtétekkel próbáltak sárgítani. Ilyen a főpárkány fölé szerelt kisebb teljesítményű, szobrokat kiemelő fényvetők sora, továbbá a főhomlokzati mellvédek vonalát megrajzoló vonalas lámpatestek vonulata.

A sötétedés után meleg sárga fényben fürdő épületből azonban a mellékhomlokzat teátrális traktusát hideg fehér fény emeli ki, ezzel még jobban hangsúlyozva különlegességét, önállóságát.

A díszvilágítási berendezés felépítése több lépcsős. Az erősen tagolt főhomlokzat csábította a díszvilágítás tervezőit a minél gazdagabb helyi fények alkalmazására.  Az ez irányú lelkesedést azonban visszafogta a megrendelői akarat, a műemléki vélemény. Ezek ugyanis minél kevesebb épületre szerelt lámpatestet kívántak látni.1. kép: A Hagyományok Háza, a korábbi Budai Vigadó, díszvilágítása három lépcsős kialakítású, az alsó szintet talajba süllyesztett, az emeleti traktusokat oszlopra szerelt nátriumlámpás, míg a tetőzeti díszeket a főpárkány fölött elhelyezett LED-es lámpatestek világítják meg.

A földszinti traktust az ablak és ajtó közök ritmusában, az épület elé telepített aszimmetrikus optikás, szélesen sugárzó  süllyesztett lámpatestek derítik. A felső homlokzati szakaszokat egészen a tetőzeti szintig a téren álló styl kandelábereken elhelyezett szélesen sugárzó fényvetők világítják meg egyenletesen.

Egy távolabb felállított új- stílusában a téren már korábban létesített közvilágítási kandeláberekhez hasonló-oszlopról a tetőzeti szinti timpanont és a körülötte lévő három szobrot is sikerült megvilágítani.

 Ugyanakkor geometriai okokból a mellvéd és a szélső szobrok megvilágítását csak helyi fényekkel lehetett megoldani. Ide kerültek a már említett LED-es fehér fényforrásos lámpatestek. Az esti felvételeken is jól látható, hogy a sárga fóliás előtétek ellenére sem simulnak színben teljesen a nátriumlámpás világítási környezetbe.

A Fő utcai homlokzat különleges díszeit helyi fények láttatják. Az első emeleti erkélyre szerelt igen keskenyen sugárzó LED-es fényvetők egy-egy szoborfejet kezelnek, míg a pártázatot vonalas lámpatestek emelik ki. Itt, mint említettem, a fehér szín dominál.2. kép: A Fő utcai homlokzat közepén található teátrális kompozíció szobor fejeit az emeleti erkélyről keskenyen sugárzó, míg a pártázati díszeket vonalas LED-es lámpatestek fehér színű világítással emelik ki.

A kettős színhatást a téren, a szemközti járdán sétálva lehet értékelni.

Úgy gondolom a régi Budai Vigadó, a mai Hagyományok Háza díszvilágítása méltán illeszkedik a kívül-belül újjászületett ház színvonalához és jelentősen gazdagítja a környék esti képét.3. kép: Az épület különálló kétféle díszvilágítása az épülethez közelítve együtt is szemlélhető.

Deme László

Gellérthegyi fények

A Pálos sziklatemplom kőkeresztjét már távolról is jó lehet látni az esti panorámában.

Különleges élményben részesül az aki a kereszthez felmegy, hiszen a mindkét oldalon kivilágított kereszt mögött a Szabadság-híd és az egyetemek épületei is részt vesznek a látványban.

A Szent Gellért szobrot fehér színű fémhalogénlámpás világítással építették meg, míg a színes vízesés hétköznapokon a környezet közvilágítás színéhez alkalmazkodik majd.

A vízesést különböző színekkel lehet megvilágítani. Romantikus hatású például a zöld szín, amit évente az ír nemzeti ünnepen lehet majd látni.

A nyolc tagozatú vízesés lámpatesteit lépcsőnként helyezték el, így mód van a különböző színek együttes alkalmazására is.

Gulág emlékmű díszvilágítása

Korábban a Szabadság térre szánták, de végül Óbudán az Árpád fejedelem útja mentén állították fel azt a fekete gránitból készült tíz méter magas obeliszket, amely a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyar embereknek állított emléket.

A világítással az emlékművet felfelé elhaló fénnyel kellett láttatni, amit az obeliszk mellett a földbe süllyesztett fémhalogénlámpás lámpatestek optimális beállításával lehetett elérni.

A köznapi életben Gulág emlékműnek nevezett alkotást két oldalt feliratokkal díszített íves padok szegélyezik. Ezeket a feliratokat vonalas, billenthető optikás LED-es földbe süllyesztett lámpatestek olyan szinten derítik, hogy a szövegek könnyen olvashatóak legyenek.

Roma holokauszt emlékmű

A pesti Duna–part, közraktárak és Petőfi híd közötti, korábban mostohán kezelt része, az utóbbi időben örvendetesen megújult.  Az arra sétálók egy szép park közepén furcsa emlékműre bukkanhatnak.  Az egyedi ihletésű háromszög alapú fekete gránit hasáb oldalain áttörések találhatóak, melyeken átnézve egy stilizált, álló, életnagyságú emberalak található. A művészi filozófia szerint, amíg a zárt sötét külső mindenki gyászára utal, addig a benti figura az egyéni fájdalmat testesíti meg.

Nappal talán nem is olyan hatásos az emlékmű, mint este, amikor belül egy LED-es világítás félelmetesen láttatja az emberalakot. A 46 W szélesen sugárzó 3000 K színhőmérsékletű LED-es lámpatestet a mennyezet közepére szereltük, amivel igen egyenletes belső világítást lehetett elérni.