Amikor 1865-ben megnyílt a Pesti Vígadó a mai Budapest még két városból állt, és a lakosság aránya, összetétele is nagyon különbözött egymástól. A nagyvárosias Pesten felépített Feszl Frigyes Duna-parti, keleti elemekkel elegyített romantikus épülete azonban olyan nagy hatással volt mindenkire, hogy az egyre féltékenyebb budai lakosok is, egy kis idő után, egyre fontosabbnak érezték, hogy Budán is épüljön fel egy társasági élet központjának számító vígadó. Ezt az igényt erősítette a kiegyezés, a város egyesítése és a kialakult polgári önszerveződések sora. Végül is az évszázad végére elkészült Kallina Mór és Árkay Aladár reneszánsz stílusjegyekkel rendelkező eklektikus épülete, a Corvin téri Budai Vígadó, melyet 1900-ban nyitottak meg.

A sok vihart átélt épületet a közelmúltban átépítették, felújították és a Hagyományok Háza otthona lett. Ez a komplett megújítás alkalmat teremtett arra, hogy az épület külső díszvilágítást is kapjon. Maga a díszvilágítás ötlete már korábban felvetődött, pláne amikor a teret délről lezáró kapucinus templom, valamivel később pedig a tér karakterét formáló Lajos kút is díszvilágítást kapott, de az épület rossz állapota, rendezetlen külseje mindig meggondolásra késztette a méltó esti megjelenítést szorgalmazókat.

Az épület Corvin térre néző díszes főhomlokzatához képest igen szerény kialakítású a két oldalhomlokzat, amit csak a Fő utcai traktus közepén egy szokatlan építészeti betét mozgat meg. Itt egy erkélyes, a főpárkány alatt szoborfejekkel, a tetőzeti szinten pedig gazdagon díszített pártázattal rendelkező épületrésszel találkozunk.

A Budapest Világítási Mesterterve ugyan a díszvilágítások létesítésénél a 3000 K színhőmérsékletű fényforrásokat javasolja, de ez szinte sohasem teljesül. A szabályozás ugyanis nincs tekintettel az ízlésre, a megszokottságra, a környezeti jellegre. Különösen igaz ez a belső kerületekben, ahol korábban a nátriumlámpás közvilágításhoz illesztett díszvilágítások is hasonlóan meleg sárga színű fényforrásokkal épültek meg.

A Hagyományok Háza díszvilágítási próbái, a különböző színekkel elkészített látványtervek után is maradt a közkedvelt nátriumlámpás világítási igény. Ahol pedig csak meleg fehér LED-es lámpatestek jöhettek számításba ott fóliás előtétekkel próbáltak sárgítani. Ilyen a főpárkány fölé szerelt kisebb teljesítményű, szobrokat kiemelő fényvetők sora, továbbá a főhomlokzati mellvédek vonalát megrajzoló vonalas lámpatestek vonulata.

A sötétedés után meleg sárga fényben fürdő épületből azonban a mellékhomlokzat teátrális traktusát hideg fehér fény emeli ki, ezzel még jobban hangsúlyozva különlegességét, önállóságát.

A díszvilágítási berendezés felépítése több lépcsős. Az erősen tagolt főhomlokzat csábította a díszvilágítás tervezőit a minél gazdagabb helyi fények alkalmazására.  Az ez irányú lelkesedést azonban visszafogta a megrendelői akarat, a műemléki vélemény. Ezek ugyanis minél kevesebb épületre szerelt lámpatestet kívántak látni.1. kép: A Hagyományok Háza, a korábbi Budai Vigadó, díszvilágítása három lépcsős kialakítású, az alsó szintet talajba süllyesztett, az emeleti traktusokat oszlopra szerelt nátriumlámpás, míg a tetőzeti díszeket a főpárkány fölött elhelyezett LED-es lámpatestek világítják meg.

A földszinti traktust az ablak és ajtó közök ritmusában, az épület elé telepített aszimmetrikus optikás, szélesen sugárzó  süllyesztett lámpatestek derítik. A felső homlokzati szakaszokat egészen a tetőzeti szintig a téren álló styl kandelábereken elhelyezett szélesen sugárzó fényvetők világítják meg egyenletesen.

Egy távolabb felállított új- stílusában a téren már korábban létesített közvilágítási kandeláberekhez hasonló-oszlopról a tetőzeti szinti timpanont és a körülötte lévő három szobrot is sikerült megvilágítani.

 Ugyanakkor geometriai okokból a mellvéd és a szélső szobrok megvilágítását csak helyi fényekkel lehetett megoldani. Ide kerültek a már említett LED-es fehér fényforrásos lámpatestek. Az esti felvételeken is jól látható, hogy a sárga fóliás előtétek ellenére sem simulnak színben teljesen a nátriumlámpás világítási környezetbe.

A Fő utcai homlokzat különleges díszeit helyi fények láttatják. Az első emeleti erkélyre szerelt igen keskenyen sugárzó LED-es fényvetők egy-egy szoborfejet kezelnek, míg a pártázatot vonalas lámpatestek emelik ki. Itt, mint említettem, a fehér szín dominál.2. kép: A Fő utcai homlokzat közepén található teátrális kompozíció szobor fejeit az emeleti erkélyről keskenyen sugárzó, míg a pártázati díszeket vonalas LED-es lámpatestek fehér színű világítással emelik ki.

A kettős színhatást a téren, a szemközti járdán sétálva lehet értékelni.

Úgy gondolom a régi Budai Vigadó, a mai Hagyományok Háza díszvilágítása méltán illeszkedik a kívül-belül újjászületett ház színvonalához és jelentősen gazdagítja a környék esti képét.3. kép: Az épület különálló kétféle díszvilágítása az épülethez közelítve együtt is szemlélhető.

Deme László